Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottságának döntésével a „Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet” a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe került.
Sárköz sajátos, gazdag népművészete az itt élő református lakosság 19. századi Duna-szabályozás után zajló gyors meggazdagodásának következménye. A jellegzetes szőttes- és hímzéskultúra, a gyöngygallér, a színes, nemes anyagokból álló viselet, az ahhoz tartozó kiegészítők, a nyelvjárás s a tájegységre jellemző népdalok és táncok együttesen határozzák meg a sárköziek kulturális önazonosságát. Mindezt ma a Sárközi Lakodalom jeleníti meg egyszerre. A ma élő s alkotó sárközi kézművesek, a hagyományőrző egyesületekben tömörülő néptáncosok, népdalénekesek, népzenészek az örökség életben tartói és továbbadói.
A Tolna Megyei Értéktár Bizottság 2016-ban a Sárköz népművészetét kiemelt megyei értéknek, azaz Tolnaikumnak minősítette.